Road trip 5. nap - Brycre Cagnon

Reggeli...hiaba mondta mindenki, sokat ne varjak az amcsi szallodak reggelietol, en azert remenykedtem, de felesleges volt.
Kinalat: az italok meg ok, bar a kave ultragyenge,
a szilard resze csak edes dolgok, elorecsomagolt pekarufeleseg, amiben tobb a cukor, mint a liszt es sokaig elall, ketfele Kellogs muzli tejjel, sokaig elallos fura zsomle, ehhez volt elorecsomagolt jam,  de amit en ettem vegul az gofri volt, amit helyben ki lehetett sutni, figyeltem masokat,  juharszirupnak alcazott cuccal ontottek nyakon, igy en is ezt tettem. Jo kis cuppogos reggeli volt.
Este ejfel utan fekudtunk le, hatkor csorgott az ora, orainkat egyeztetve kiderult, hogy atleptunk egy idozonat, igy meg egy oraval kevesebbet aludhattunk, de majd jol fog az az egy ora jonni.
Most Utah allamban vagyunk, a videk megint egesz mas, vadnyugatias, merthogy ez az, a cowboy-ok es az indianok hazaja.
Nagyon tetszett a tegnapi Zion park, igy dillemaztunk, hogy ma mi legyen. Zionban egy Angel Trail hegyi tura klassz lett volna, de megis a Brice Canyon mellett dontottunk, a ketto nem fert volna bele. Ugy latjuk, hogy az eddigi helyeken napokat lehetett volna eltolteni. Igy viszont sokfele "stilust" tudunk osszahasonlitani, majd jol megszavazzuk, kinek melyik volt a kedvenc.
Errol a Cagnon-rol szerintem helyettem jobban beszeltek a kepek....tobb kilatopont volt, de volt ket pont, ahonnan barmelyik iranyba le lehetett menni a volgybe.
Ma sem voltunk puhanyak es megtettuk az utat, ket ora alatt 500m szintkulonbseget ereszkedtunk le, majd fel. (a youtube-n vannak videok ezzola cikkcakkos utrol) Feludito volt, itt valosagosan hopdoo indianok eltek, meg is van a maga tortenete, megis nekem kisse keleti (tibeli) hangulatot idezett, leirhatatlanul gyonyoru.
Ma is megdolgoztunk a finom ebedert.

Ez egy viszonylag rovid turanap volt, igy ma levezettuk a rekord 770 km-unk, amit tarkitott egy tuzeset a 84-es uton mar Arizonaba visszaerve. Nyugi mar le volt zarva az ut, icipicit kerultunk, de mire levelemet irom mar vissza is kaptuk a reggeli egy orank, igy meg ejfel elott pont megerkeztunk, egy orara vagyunk a Grand Cagnon-tol....igy azt hiszem nem arulok el nagy titkot honnan kozvetitek holnap.

(nem csak) dm-es lanyoknak

Szabadsag ide vagy oda, ha ilyet latok nehez kikapcsolni...
betevedtunk vizet venni a helyi drogeriaba, Wallgreens a neve, ott van minden utcasarkon. Piros feher logo.
Nem, nyugi nem mentem vegig, de a vizek mellett kiszurtam, hogy ha lenne kuponom a Starbugs dobozos es uveges kavet olcsobban tudnam megvenni 1 dollarral, igazabol itt sem extrabb az akcios tabla, jol csinaljuk mi is (a pvc zold tablat). :-)
Hoztam akcios ujsagot is, sot Katanak lekaptam a fotosarkot is, kerdesekkel ebben a temaban azert ne bombazzatok, nem vettem szemugyre a gepeket, de jo nagy hely volt kialakitva a szolgaltatasnak.

Afa: ez allamonkent es arucsoprtonkent mas, ez csak azert erdekes, mert az uzletekben es a webshopokban is netto arak vannak feltuntetve, de persze a penztarnal felszamoljak, ez nagyon mas mint nalunk, nekem fura.
Persze itt nem olyan nagysagrendekrol beszelunk, Californiaban 8%-kal talalkoztam, most a vizre 3%-t szamoltak...

3. naphoz kepek, pedig becsatoltam...

Road Trip 4. nap - Zion nemzeti park

Amig szerda este aludtatok, mi sem tetlenkedtunk. Amikor Mo.-n reggel 8 ora, addig itt meg elozo nap este 11, igy szinte valtjuk egymast. Amikor Ti mar vegeztetek a meloval joesetben, mi akkor lendulunk bele a dolgokba.

Azt kell mondjam, vegre elhagytuk reggel a szerencsjatekok fovarosat es ujra a termeszete lett a foszerep.

Nevada ujabb arcat ismerhettuk meg, talan nekem eddig ez a videk a legtetszetosebb a voros sziklakkal es zoldelo novenyzettel. Kedves varosokon keresztul haladtunk at az ut vege fele.

Elfogytak mar a tartalekaink, igy reggel egy jol megerdemelt Starbugs kaveval inditottunk, ezzel delig birtuk az utat, majd magyaroknak retro hangulatot idezve Wenndys-ben ettunk gyorskajat, ez most jobb volt mint a McD.

A mai ut a Zion nemzeti parkba vezetett, nagy varakozassal tekintettunk a nap ele, mert jo a visszhangja. Es igen, meltan, a Grand Canyont meg nem lattam, de olyasmi szinu hegyek allnak itt is, es ugyanugy folyoviz vajta ki a volgyet. Es ma a volgye volt a szinhely.

Mar unalmas lehet, hogy ujra a mereteket taglaljam, de itt is csak a nemzeti parkban kozlekedo jaraton fel orat toltottunk el azzal, hogy a kivalasztott tura allomasara megerkezzunk.

Ez a tura most is vizes volt, olyannyira, hogy "tura a folyoban" a neve. Sajna fotokkal csak kesobb szolgalhatok, mindent az autoban hagytam, nehogy vizes legyen a telefon.

A setaut bevezetetett egy canyonba es megkezdtuk arral szemben a setat. Alacsony volt a folyo, igy max a rovidnadrag szara volt nedves.

Cipom nem volt alkalmas, de a kolcsonzoben kiarusitottak hasznaltasabb vizibakancsokati es igy jobban kijottem, mintha bereltem volna. Igaz csonakazni lehet benne, kb 43-asnak tippelem, ha van jelentkezo, atado!😄 (egy ujabb 2kg a csomagomba...) A 38-as neoprem zoknit megtartom. Total jo volt ez a kombinacio szerencsere.

Vegre vizszintesen mentunk csak ma es igy nem faradtam el, 3 orat totottunk vizben. 
Ez aztan a turbo dieta, turazas nasi nelkul. Sietni kellett visszafele, meg idoben sotetedes elott pont kiertunk a parkbol, de meg vart egy ora autokazas.


De ma mar nem fekudtunk le korgo gyomorral. Megkerestuk a szallast es ajanlasra Mexikoit ettunk a varosban.

Most Hurricane-ben vagyunk egy Days Inn-ben, es a holnap reggel jol fog indulni, kapunk reggelit.

Road Trip 3. nap Death Valley - Las Vegas

A motelunket elhagyva folyamatosan emelkedtunk, majd sullyedtunk (ez igy kell irni?), hiheteten volt, hogy folyamatosan ujabb es ujabb hegyeket szeltunk at a kis autonkkal.

Telepulesek, kutak sehol, csak az orakon at tarto sziklas, koves videk, volgyek, hegyek, szerpentinek es neha egy-egy auto a ketszer ket savos uton, a szemben kozlekedok tobbnyire tolunk tavolabb egy masik uton haladtak. Yoshua fak tarkitottak utunkat, mely nevet a kozelben alapitott mormon vallas kovetei neveztek el igy.

Death Velley Nemzeti Parkba tartottunk, ez meg California allam es a nyugati kontinens legmelyebb es legmelegebb pontja. Tengerszint alatt -85m-re talalhato legmelyebb helye,  Badwater. Ezen a videken aranyfeltarassal ill. bor(ax) kitermelessel foglalkoztak korabban. Ma mar kihalt, de a legfelkeresettebb  turista latvanyossag az allamban.

Egy kozponti reszben kiallitasok vannak es utbaigazitas a kulonbozo pontokhoz, de itt is 30-40 km-es tavolsagokban kell gondolkodni a teruleten belul. (itt sokat emlegettunk az izraeli utat). Ezen a napon itt 123F-t mertek, az 50C itt teljen normalis, mint a katlanban...Ilyen meleget meg soha nem ereztem. Csak indokolt esetben szalltunk ki az autobol, de a vegen mar csak az ablakot gyorsan lehuzva fotoztuk a mindenfele szinben pompazo hegyeket. 

Californiat elhagyva ket oran belul elertuk a liberalis Nevadaban talalhato Las Vegas-t, a forro nap utan kisse idegfeszito volt az otsavos autopalyan kozlekedni, itt mar nagyvarosi volt a moral. 

A hires The Strip es a Las Vegas Buldvar sarkan egy giganagy szallodaban szalltunk meg a "mini New York" masik sarkan. A mi "tornyunkban" az 5. emeleten az 5160-as a szobaszam es 26 emelet van.
Es ez a legolcsobb szallasunk az uton :-) (50 dollar kettonknek),  de okosabbak vagyunk mi naluknal, a szalloda casinojaban es a csillogo utcakon bizony mindket nem szedtek le loveval. 

Kisetaltunk este 8 utan, de igy is meleg volt, oriasi nagy forgatag, csilivili plazakkal, vilagmarkakkal.
Mindent egyuttveve inkabb jottunk vissza pihenni holnapi utunkra, ez nem a mi vilagunk. 

Az utcan rengeteg hetkoznapi figura maszkalt, a casinokban unott pofaval ucsorogtek total egyszeru emberek, hompojgott a tomeg. Sok a belott koldus, de ok sem kenyerre gyujtottek. Sok itt a bunozes, nyilt prostitucio. 

A felkaru rablo helyett, inkabb a holnapi turara keszulunk lelkileg.

Lefekveskor mintha valami szocske ciripelt volna, de nem kintrol, bentrol, nem birtunk elaludni, megkerestuk, de rajottunk a legkondibol jon a hang, de abszolut szocskehangja volt. 

Erdekes is lett volna, itt az otodiken a betonrengetegben, de ezzel a tudattal probaltam elaludni es bejott.

Road Trip 2 . nap - Yosemiti nemzeti park

Reggeli ebredest kovetoen a maciszekrenyen megreggeliztunk es elkeszitettuk a tura szendvicseinket. (Kulonben, tegnap nem irtam, de a satorban kenyelmes agyon aludtunk es pancelszekreny is volt az ertekeknek.)
Ezzel sokat sporolhattunk, mert be lehetett volna ugyan ulni egy teraszra reggelizni kavezni, de horror aron volt minden.

Palma baratai es a helyi turistak szerint is a Mist Trail utvonal a leglatvanyosabb, igy felszerelkezve a melegre nekivagtunk a turanak. 1230 m magasrol indultunk, az elso vizeses kepe kb.
2 km mulva mar kirajzolodott, eddig a pontig azt mondtam-gondoltam, hogy szep szep,
de Ausztriaban is meseszepek a vizesesek, en olyat mar lattam.... na ez a gondolat addig tartott amig kozelebb nem ertunk, gigantikusan elkepeszto volt, ahogy a nap sutott szivarvany ivelt a lezudulo viztomeg felett.

Apro vizcseppek boritottak el bennunket, es a lepcsoket, ahogy egyre kozelebb ertunk.

Ekkor eszmeltunk, hogy a Mist Trail is egy beszelo nev, minden csupa para ezen az osvenyen.

De haladtunk tovabb a Niagara Fall-hoz, ami hasonloan nagy vizeses, mint nevadoja.

Combos volt ez a tura, kb. 10km csak, de jo 500m-es szintkulonbseg, de megerte, mert ebben a latvanyban a kocaturistaknak nem volt reszuk.

5-re visszaertunk a volgybe es egy frissito zuhany utan nekivagtunk kovetkezo szallashelyunknek, amit egy kis varosban egy Motelbe foglaltunk.

Tipikus amerikai volt ez is, mint a filmekben.

Nem kellett altatni, bar a kozelgo nevadai meleg ez miatt nehezen ment.

Ui. keves kepet csinaltam telefonnal...😔

A fotok lemaradtak