2014. június 28., szombat
2014. június 22., vasárnap
Itthonról a Golden Gate híd így fest
Szerencsés megérkezést követően egy-két képet csatolok a Golden Gate hídról.
Elképesztően hatalmas valóban. Egy utikönyvben olvastam méreteket, adatokat.
Magasságot hosszúságot nem tudok most mondani, de az biztos, hogy az összekötő rúdjai 1 m átmérőjűek (amit próbálok felérni) és ha a felhasznált fémköteleket kiterítenénk, átérné körbe a földet.
 |
| Ebből a szögből tetszett a legjobban |
 |
| Ez a híd közepén készült, messze a háttérben a belváros |
 |
| Nagy a forgalom, 2X3 az sáv autóknak, bringák és gyalogosok |
Udv Hollandiabol
Van szerencsem Amszterdamban atszallni a budapesti jaratra egy kis het oras varakozasi idovel. Schipholrol fel ora alatt be lehet erni a belvarosba.
Meg nem jartam Hollandiaban, igy egy nagyobb seta erejeig betertem ide, klassz varos, vasarnapi a hangulat.
San Franciscoban toltott utolso napomrol meg nem irtam, de gyakorlatilag egesz nap tekertunk.
Korbebringaztuk a varost, vegig az eszaki reszt a parton, at a Golden Gate-en, vissza es le a parton a Golden Gate parkba, majd a belvarosi utakon vissza a vizhez es fel a Fisherman's Walf hoz.
Az elso 20 km durva volt, dobra fel, dombrol le, de a kolcsonzos szolt elore, ez San Fransisco....
A masodik 20 kircsi mar sik terep volt szerencsere, de megerte a faradtsagot, mert igy aztan igazan sok mindent meg tudtunk gurulva nezni, ami eddig kimaradt.
A ma reggel nekem kb 20 oraval ezelott kezdodott a borondbe gyomoszkolessel, a Yosemiteben vett bakancs maradt, igy is picit tullottem a meretet. Kozben volt egy kb 4 oras ejszaka a felhok felett. Szerintem nem lesz gond ezzel a kis idoutazassal, odafele sem volt.
De, ha mar merleg..., hiaba ettem sok a fastfood-ot, a mozgas tulsulyban volt.
Ki hallott mar ilyet? Amerikabol kevesebb sullyal hazaterni?😄
Most az Amstel partjan ulok egy padon, kuldok egy friss kepet.
A tegnapi kerekparturank fotoit majd otthonrol osztom meg Veletek.
2014. június 20., péntek
Amerikából jöttem, mesterségem címere
Kulináris élményeimről eddig csak érintőlegesen írtam.
Egymást érik a gyors éttermek, a mi fogalmainknak megfelelő cukrászda ellenben ritkaság, szerintem ez európai (francia) találmány.
Pedig én inkább az utóbbira lettem volna kíváncsi, persze láttam sütipultokat, amiben túlnyomó többségben csokiba mártott száraz kekszek és mogyorófélék voltak, a habos sütik nem jellemzőek, itt a jelszó a hosszan eltarthatóság.
Csokoládé bolt viszont lépten nyomon volt, hiszen itt San Francisco-ban található a GHIRARDELLI gyár.
A kevés ruhashoping túrám során is előbb utóbb a konyhai eszközöknél kötöttem ki, nem is értem, hogy miért. :-) Míg más márkás cuccokkal teli bőrönddel tér haza, én a KitchenAid eszközöknek nem tudtam ellen állni és még az extra finomra őrölt porcukor "rendeléseket" is tudom teljesíteni. Remélem majd a reptéren nem kell magyaráznom a bizonyítványom. :-)
Sajnos cukrászkellékes boltot nem találtam, ott még egy vagyont el lehetett volna költeni az tuti, ha beszabadulok....fogalmam sincs honnan szerzik be az anyagokat, lehetséges hogy Angliában nagyobb sikerrel jártam volna.
Fagyizóval viszont találkoztunk, ami nagyon jó volt és megfigyeléseim szerint itt is van igény a minőségi alapanyagokra. Kétszer fagyiztunk csak, de mindkettő kézműves volt, extra választék, extra alapanyagok.
EBBEN a fagyizóban valóban benne volt az anyag Santa Barbara-n, jó lenne egy ilyen pesten is, nem érez valaki kedvet hozzá?
a gyorskajáldákról majd még írok, szerencsére nem merül ki a McDonald's-ban....
a gyorskajáldákról majd még írok, szerencsére nem merül ki a McDonald's-ban....
2014. június 19., csütörtök
Múzeum hegyek a dombokon túl
Ma is jó sok látnivalót sűrítettem a napomba, elindult a visszaszámlálás.
Itt is vannak kedvezményes kuponfüzetek ingyenes tömegközlekedéssel összekötve, ezt Évától és Márktól hallottam. Most már lassan körbeértek az ingyenes múzeumi belépőim, mindent láttam a füzetből.
Tegnap előtt megnéztük a Csodák Palotájának amerikaik verzióját, otthon nem láttam, de ez full volt, csak a gyerekzsivaj fárasztott le totál a végére. Egy ilyen látogatás az osztállyal felér a gyerekeknek egy évnyi fizika és biológia órával.
Nekem a gimis fizika órákról az maradt meg leginkább, amikor kísérletet végeztünk és pl. amikor a fémek hőtágulásáról megnéztük azt a videót, amikor a nagy hídnak "elpattant a húr" :-) és csak úgy dobálta magát. Éva Te mindenre szoktál emlékezni, ez megvan?!
A kiállításon tematizálva lehetett kísérleteket tenni a füllel, az árammal, a látással, fénnyel, a tükrökkel, egyensúlyérzékkel stb. kapcsolatosan ill. demonstrációs pontokon a helyiek kiselőadásokat tartottak.
Ami talán legjobban tetszett az a biológiai rész, 5 db tojás volt felütve, de mind egy héttel későbbi állapotot mutatott. Nagyítóval meg lehetett nézni / nyomon követni a kiscsirke fejlődését embrióvá, de egy állat tetem bomlási folyamatai is láthatóak voltak egy hét csúszással (boccs), ehhez komoly laboratóriumok voltak mindenütt.
Ma két állatos helyen is voltam, ez egyik a tudományos akadémiájuk, a másik pedig a parton egy kisebb hely, de ott is felül tudták múlni a mi jó kis Tropicárium-unkat.
A Academy of Sciences-ben egy egyedülálló csillagászati/földtani mozi is volt, domború moziteremben 15 percre a galaxis részévé válhattak a nézők, egy vándorkiállítás részeként jó sok koponyát is nézegethettem, életnagyságú kitömött vadon élő állatokat és élő pingvineket, a trópusi házról nem is beszélve.
A hajókikötőknél található Aquariumban hasonlóan sok, de itt csak vízben élő állatok voltak, bébi ráját lehetett simogatni, a néni épp (a hajában az oldal copf nem látszik) tengeri csillagot mutogat.
Hajóútra is volt kuponom, végre láttam a Golden Gate-t és közelről az Alkatraz börtönt.
Végre megtaláltam azt a sütödét is, ahol ablakon át lehet nézni a pékeket munka közben, ez azért rokon szakma a cukrászathoz, Boudin.
És már csak a holnapi napom van itt, de kihasználom utolsó percig.
Azért jó lesz hazamenni is, sok itt az örült félnótás (őket nem mertem fotózni azért, de higyjétek el igazat mondok), nem tudom valaha be tudnék e illeszkedni ebbe a társadalomba.
A hippik is megérnének egy misét, őőőő akarom mondani egy bejegyzést....
Itt is vannak kedvezményes kuponfüzetek ingyenes tömegközlekedéssel összekötve, ezt Évától és Márktól hallottam. Most már lassan körbeértek az ingyenes múzeumi belépőim, mindent láttam a füzetből.
Tegnap előtt megnéztük a Csodák Palotájának amerikaik verzióját, otthon nem láttam, de ez full volt, csak a gyerekzsivaj fárasztott le totál a végére. Egy ilyen látogatás az osztállyal felér a gyerekeknek egy évnyi fizika és biológia órával.
Nekem a gimis fizika órákról az maradt meg leginkább, amikor kísérletet végeztünk és pl. amikor a fémek hőtágulásáról megnéztük azt a videót, amikor a nagy hídnak "elpattant a húr" :-) és csak úgy dobálta magát. Éva Te mindenre szoktál emlékezni, ez megvan?!
A kiállításon tematizálva lehetett kísérleteket tenni a füllel, az árammal, a látással, fénnyel, a tükrökkel, egyensúlyérzékkel stb. kapcsolatosan ill. demonstrációs pontokon a helyiek kiselőadásokat tartottak.
Ami talán legjobban tetszett az a biológiai rész, 5 db tojás volt felütve, de mind egy héttel későbbi állapotot mutatott. Nagyítóval meg lehetett nézni / nyomon követni a kiscsirke fejlődését embrióvá, de egy állat tetem bomlási folyamatai is láthatóak voltak egy hét csúszással (boccs), ehhez komoly laboratóriumok voltak mindenütt.
Ma két állatos helyen is voltam, ez egyik a tudományos akadémiájuk, a másik pedig a parton egy kisebb hely, de ott is felül tudták múlni a mi jó kis Tropicárium-unkat.
A Academy of Sciences-ben egy egyedülálló csillagászati/földtani mozi is volt, domború moziteremben 15 percre a galaxis részévé válhattak a nézők, egy vándorkiállítás részeként jó sok koponyát is nézegethettem, életnagyságú kitömött vadon élő állatokat és élő pingvineket, a trópusi házról nem is beszélve.
 |
| Koponya hegyek a falon és mindenütt... |
 |
| A pingvinek olyan kis cukik |
 |
| Ezek itt cókolózó papagájok |
Hajóútra is volt kuponom, végre láttam a Golden Gate-t és közelről az Alkatraz börtönt.
 |
| Napozó oroszlánfókák |
 |
| Al Capone és társainak vesztő helye... |
Végre megtaláltam azt a sütödét is, ahol ablakon át lehet nézni a pékeket munka közben, ez azért rokon szakma a cukrászathoz, Boudin.
És már csak a holnapi napom van itt, de kihasználom utolsó percig.
Azért jó lesz hazamenni is, sok itt az örült félnótás (őket nem mertem fotózni azért, de higyjétek el igazat mondok), nem tudom valaha be tudnék e illeszkedni ebbe a társadalomba.
A hippik is megérnének egy misét, őőőő akarom mondani egy bejegyzést....
2014. június 18., szerda
Bolyongásaim a nagyvárosban
Az első napon amikor megérkeztem, már egy rövid benyomás ért, mert a jellegzetes "köteles" villamossal utaztam már. Tegnap csomagok nélkül fényképezőgéppel és egyedül vágtam neki a városnak. Különösebb célom most nem volt, csak sétálgattam, amerre tetszett.
Természetesen először a kikötő környékén tetszett, egyenlőre a Golden Gate-t messziről láttam csak, oda majd pénteken megyünk ketten.
Így a félsziget jobb felső része volt a mai terület.
A kikötő egy történelmi múzeumnak volt berendezve, mert réges régi hajók álltak benne, óriásiak. Hajót se láttam még ekkorát, ezek már óceánjárók.
A háttérben az Alcatraz börtön látható.
Az ebédem egészen autentikus volt a rákhalász kikötőben,. Pirított zsemléből kanalaztam egy leves sűrűségű ételt, három ízből lehetett választani, de miután harmadjára sem értettem a lány felsorolását, íz alapján dönthettem, megkóstolhattam a választékot.
Az ebédemhez még élő fekete jazz muzsika is szólt, így teljes volt a kép a téren.
Tovább sétálva vártam a villamosomra, de hiába, így sétáltam inkább és megkerestem a Lombard street-et, tudjátok ahol kanyarogva jönnek le az autók, hát ezzzz....ezzz akkora buli.
Akik itt laknak állandó a járkálás az ablakuk alatt.
Ami viszont érdekes, hogy a kereszteződésben állva látni ezt a vicces szép virágos utcát és ha jobbra nézek lelátok az öbölbe és tisztán látni a börtönt, ebbe azért beleborzadtam.
Ezekre a városokra végig a kettősség érzése van az emberben, a gazdagság és szegénység, feketék és fehérek, szabadok és rabok.
A panoráma képben mindkét utca látható, ha így nem is olyan jól kivehető.
folyt.köv.
Természetesen először a kikötő környékén tetszett, egyenlőre a Golden Gate-t messziről láttam csak, oda majd pénteken megyünk ketten.
Így a félsziget jobb felső része volt a mai terület.
A kikötő egy történelmi múzeumnak volt berendezve, mert réges régi hajók álltak benne, óriásiak. Hajót se láttam még ekkorát, ezek már óceánjárók.
A háttérben az Alcatraz börtön látható.
Az ebédem egészen autentikus volt a rákhalász kikötőben,. Pirított zsemléből kanalaztam egy leves sűrűségű ételt, három ízből lehetett választani, de miután harmadjára sem értettem a lány felsorolását, íz alapján dönthettem, megkóstolhattam a választékot.
Az ebédemhez még élő fekete jazz muzsika is szólt, így teljes volt a kép a téren.
Tovább sétálva vártam a villamosomra, de hiába, így sétáltam inkább és megkerestem a Lombard street-et, tudjátok ahol kanyarogva jönnek le az autók, hát ezzzz....ezzz akkora buli.
Akik itt laknak állandó a járkálás az ablakuk alatt.
Ami viszont érdekes, hogy a kereszteződésben állva látni ezt a vicces szép virágos utcát és ha jobbra nézek lelátok az öbölbe és tisztán látni a börtönt, ebbe azért beleborzadtam.
Ezekre a városokra végig a kettősség érzése van az emberben, a gazdagság és szegénység, feketék és fehérek, szabadok és rabok.
A panoráma képben mindkét utca látható, ha így nem is olyan jól kivehető.
folyt.köv.
2014. június 17., kedd
Road Trip 9. utolsó nap - Nyugati part
A túránk számokban:
9 nap, 9 szálláshely, 4 állam, 2635 mérföld vagyis 4212 km vezetés, 8 tankolás, 80 gallon gázolaj, ami kb 300 l, közel 80-100 km gyalogosan megtett útvonal, a kávékat nem striguláztuk :-)
Nagyjából EZEN az útvonalon haladtunk:
Megkönnyebbülésünkre a jó szolgalatot tevő kis Nissan Sentra-t leadtuk (viszonylag :-)) ugyan olyan állapotban.
Az utolsó napunk megkoronázása volt az eddigi utunknak, ugyanis az óceán tartottunk felfelé, Santa Barbara-n álltunk meg, Carmel-ben, Montereyben ill. Santa Cruzban.
Ezekben a városokban, mint ahogy a nevében is benne van, erős spanyol hatás érezhető.
Ez mind hangulatában, mind építészetében vissza tükröződik.
És átértékeltem...., Carmel-ben sokkal inkább elfogadnék egy házikót, mint a Beverly Hills-en. Carmel azért tetszett, mert az óváros utcáiban egymást érték a művészeti galériák, mert az itt alkotó festőket a környék legszebb partvonala ihlette.
A híres beach-eket kihagytuk Los Angeles környékén az idő szűke miatt, de Big Sur névre hallgató több kilométeren át tartó, sziklás szerpentines panorámás útszakasz kárpótolt mindenért. Ilyen tájakon születtek szerintem a romantikus lányregények, tipikus filmekbe illő vidék ez.
Nehéz még értékelést adnom a látottakról ill. négy napig még most San Fransisco is hatással lesz rám (én kevésbé őrá :-)), de azt már tudom, hogy nekem a navajo indiános Bryce Canyon tetszett a legjobban, az ismertebb nevű Grand Canyont is lepipálta.
9 nap, 9 szálláshely, 4 állam, 2635 mérföld vagyis 4212 km vezetés, 8 tankolás, 80 gallon gázolaj, ami kb 300 l, közel 80-100 km gyalogosan megtett útvonal, a kávékat nem striguláztuk :-)
Nagyjából EZEN az útvonalon haladtunk:
Megkönnyebbülésünkre a jó szolgalatot tevő kis Nissan Sentra-t leadtuk (viszonylag :-)) ugyan olyan állapotban.
Az utolsó napunk megkoronázása volt az eddigi utunknak, ugyanis az óceán tartottunk felfelé, Santa Barbara-n álltunk meg, Carmel-ben, Montereyben ill. Santa Cruzban.
 |
| Monterey első színháza |
Ez mind hangulatában, mind építészetében vissza tükröződik.
És átértékeltem...., Carmel-ben sokkal inkább elfogadnék egy házikót, mint a Beverly Hills-en. Carmel azért tetszett, mert az óváros utcáiban egymást érték a művészeti galériák, mert az itt alkotó festőket a környék legszebb partvonala ihlette.
 |
| Carmel partjai |
A híres beach-eket kihagytuk Los Angeles környékén az idő szűke miatt, de Big Sur névre hallgató több kilométeren át tartó, sziklás szerpentines panorámás útszakasz kárpótolt mindenért. Ilyen tájakon születtek szerintem a romantikus lányregények, tipikus filmekbe illő vidék ez.
 |
| Big Sur |
Csatolok egy VIDEO t, egy perc után van a legjobb rész, a cikkcakk járatok a hegy belsejében, annyira emberközeli volt az oszlopok között járkálva, láttam magam előtt, ahogy az indiánok lovakon itt közlekedtek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)